Megállapodás az elnyomásról

Mindszenty egyértelművé tette, hogy nem tárgyal a kommunistákkal

1945-ben kérdés nélkül sajátították ki az egyházi földeket, s később folyamatosan a különböző vagyontárgyakat. 1946-ban önhatalmúlag betiltották az egyházi egyesületek, szervezetek működését. 1948-ban az országos tiltakozás ellenére államosították az iskolákat, elvették az egyház szociális, jóléti intézményeit.

Rendezett viszony. Ez volt a létező szocializmus egyházpolitikájának kulcsfogalma. Ez a semmitmondó szlogen volt hivatott elfedni konfliktusokat, magyarázatot adni egyházi emberek üldözésére, meghurcolására, megnyugtatni az aggodalmaskodókat. Mert a rendezett viszony nem azt jelentette, hogy egyházi ügyekben rend lett volna, a két fél között bármi demokratikusan, jogállami körülmények között vagy akárcsak egy alku szellemében zajlott volna. Még csak azt sem jelentette, hogy az egyik fél diktált, s a másik jobb híján engedelmeskedett. A „rendezett viszony” a jogtiprásnak, az egyházak megalázásának, gerinctörésének kifejezése volt. Annak, hogy a gyengébb, elnyomott fél deklarálta országnak-világnak, hogy sorsával nemcsak elégedett, de örül neki, büszke rá, s ragaszkodik ahhoz, hogy továbbra is ilyen körülmények között létezzen. A rendezett viszony létrejöttének feltétele az állam és az egyházak közötti megállapodás volt. Az a megállapodás, amelyet a magyar állam és a Magyar Katolikus Egyház hatvan éve, 1950. augusztus 30-án írt alá. A megállapodásra semmilyen gyakorlati vagy ésszerűségi szempontból szükség nem volt. Az állam mindenféle egyeztetés nélkül önkényesen kijelölte az egyházak mozgásterét, szűk korlátok közé szorította szabadságjogaikat.

1945-ben kérdés nélkül sajátították ki az egyházi földeket, s később folyamatosan a különböző vagyontárgyakat. 1946-ban önhatalmúlag betiltották az egyházi egyesületek, szervezetek működését. 1948-ban az országos tiltakozás ellenére államosították az iskolákat, elvették az egyház szociális, jóléti intézményeit. 1949-ben megszüntették az egy évvel korábban még törvényben garantált kötelező hitoktatást. 1950-ben megvonták a szerzetesrendek működési engedélyét. 1951-ben megalakult az Állami Egyházügyi Hivatal, törvényt hoztak róla, hogy a főpapokat az Elnöki Tanács nevezi ki.

Ehhez képest az 1949. augusztus 20-án kihirdetett alkotmány 54. paragrafusában az szerepelt, hogy a „Magyar Népköztársaság az egyházat különválasztja az államtól”. Az indoklás sem akármi: „a lelkiismereti szabadság biztosítása érdekében”. Mert az 1949-es alkotmányba bekerült a lelkiismereti szabadság, sőt a vallásszabadság gyakorlásának joga is.

Csak a következő paragrafusban bújt meg a lényeg, miszerint ezeket a jogokat csak „a dolgozó érdekeivel összhangban” lehet gyakorolni. Az egyházaknak szinte semmilyen lehetőségük nem volt saját sorsukba beleszólni. De akkor miért buzgólkodott a hatalom mindenáron tető alá hozni az írott megállapodásokat? Elsősorban a külvilágnak akarták megmutatni, hogy a fennálló állapot a két fél szabad elhatározásán alapul, szó sincs arról, hogy az egyházakat bármire kényszerítené az államhatalom. Másrészt az állami dotáció rögzítésével az egyházakat a minimális függetlenség tudatától is megfosztották, hiszen mindig az orruk alá dörgölhették a papírost: „ímé mindent vállaltatok, mindenbe beleegyeztetek, különben is, anyagi téren ránk szorultok”. Ezek a látszateredmények minden energiát és fáradozást megértek a hatalom számára. 1948 elején vette kezdetét a megegyezési offenzíva, de az első ajánlatokra meglepő módon minden felekezetnél elutasításra leltek. Ezután a meggyőzés hatékonyabb eszközeit vetették be. A reformátusokkal viszonylag könnyű dolguk volt. Csak Ravasz László püspököt kellett házi őrizetbe helyezni, püspöktársai készségesen tárgyalóasztalhoz ültek, s október 7-én aláírták a megállapodást. Előbb Túróczy Zoltán püspököt börtönözték be, majd nem sokkal később Ordass Lajos püspököt. Túróczyt viszont szabadon engedték, akinek ennyi is elég volt, hogy belássa a megállapodás szükséges voltát. 1948. december 14-én írta alá az okmányt. A katolikusokkal lényegesen nehezebb volt a helyzet. Ortutay Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter azzal kecsegtette a püspöki kart, hogy a tárgyalások módot adnának a katolikus egyházat ért sérelmek orvoslására. (Rákosi néhány nappal korábban jelentette be, hogy az év végéig leszámolnak a klerikális reakcióval, s afelől sem hagyott kétséget, hogy a klerikális reakció alatt elsősorban Mindszentyt érti.) Így hiába volt a kormány kedves invitálása, a püspöki kar nemet mondott, Mindszenty pedig azt is egyértelművé tette, hogy egyáltalán nem kíván tárgyalni a kommunistákkal. A protestánsoknál bevált bebörtönzés egy röpke pillanatig úgy nézett ki, a katolikusoknál is eredményre vezet, mert Mindszenty letartóztatása után, 1949. január 4-én előkészítő megbeszélésre ültek össze a püspöki kar és a kormány megbízottjai. Ám a Szentszék, amint tudomást szerzett a dologról, levélben megtiltotta a további tárgyalásokat, így a január 8-ra kitűzött második forduló már elmaradt.

A püspöki kar Mindszenty nélkül is állhatatos maradt, s határozottan visszautasította a kormány minden próbálkozását 1950 nyaráig, amikor is a hatóságok elkezdték a szerzetesek kitelepítését. Június 20-án Grősz József kalocsai érsek levelet írt Darvas József vallás- és közoktatásügyi miniszternek, és kérte, kezdjenek tárgyalásokat a szerzetesek ügyének rendezésére. Június 28-án a tárgyalások első fordulójában Rákosi Mátyás, a minisztertanács elnökhelyettese, a kormánydelegáció vezetője kifejtette, a szerzetesek ügye csak egy nagy, általános megegyezés részeként jöhet szóba. Az általános megegyezés nyomatékaként, a tárgyalások ideje alatt, több hullámban újabb atrocitások érték a szerzeteseket, miként a nyomásgyakorlás eszköze volt a papi békemozgalom megszervezése és fellépése is. A megállapodásban végül is nem foglalkoztak a szerzetesekkel. Az első négy pont az egyház vállalásait sorolja fel:

  1. Az egyház elismeri a népköztársaság államrendjét és alkotmányát, fellép azon egyházi személyek ellen, akik a törvényes rend, az építő munka ellen törnek.
  2. Az egyház elítéli az államellenes felforgatást.
  3. A püspöki kar támogatja az ötéves tervet és a termelőszövetkezeti mozgalmat.
  4. A püspöki kar támogatja a békét, elítéli az agressziót.

Az állam ígéreteit három pontba szedték:

  1. A népköztársaság biztosítja a teljes vallásszabadságot és a katolikus egyház működési szabadságát.
  2. A kormány hozzájárul nyolc katolikus iskola visszaadásához és a tanításhoz szükséges, megfelelő számú tanító rend működéséhez.
  3. Az állam kész gondoskodni az egyház anyagi szükségleteinek fedezéséről, ezért tizennyolc éven át, három-, illetve ötévenként csökkenő mértékben, megfelelő összeget utal ki egyházi célokra.

Az állam első ígéretét már az alkotmány „garantálta”, más kérdés, hogy sem az alkotmányt nem tartották be, sem a megállapodást. Az iskolákat abban a meggyőződésben adták vissza, hogy az egyháznak nem lesz pénze fenntartani azokat, másrészt a szülők nem fogják egyházi iskolába járatni gyermekeiket. Ez az elképzelés a protestánsok esetében bevált (a reformátusok a tíz közép- és felső iskolájukból hétről, az evangélikusok mindkét középiskolájukról „önként” lemondtak), a katolikusoknál nem. Az anyagi támogatás kizárólag az egyház alávetettségét szolgálta. Kétségtelen, nem csökkentették, sőt növelték, bár az egyházak költségvetésében különösebb jelentősége nem volt. (1950-ben körülbelül 45 millió, 1984-ben 74 millió forint jutott az összes felekezetnek.)

A megállapodás szövege hivatalosan soha nem jelenet meg. Az emberek csak azt tudták, hogy van, tartalmát azok sem ismerhették, akiknek kötelességük volt megtartani a benne foglaltakat. A „rendezett viszony” 1990. február 6-ig tartott. Azon a napon hivatalosan felbontották a megállapodást.

Ugró Miklós

(Megjelent a Magyar Nemzet 2010. augusztus 30-i számában)

Vissza

 
Archívum


mindszenty
imalanc
pantheon
tarsasag
emlekerem
osztondij
tamogatas
kapcsolat
elerhetoseg
 
 

Ma 2017. június 26. hétfő, János és Pál napja van.

hir
kep
hang
film
dokumentum
gondolat
emlekhely
szemle
archivum
 
 

Legutóbbi frissítés:
2016.12.12. Gondolat
Mindszenty öröknaptár
<<  Június  >>
 H  K  Sz  Cs  P  Sz  V 
     1  2  3  4
  5  6  7  8  91011
12131415161718
19202122232425
2627282930  

Mindszenty József bíboros, herceprímás, esztergomi érsek címere