Lezsák Sándor: Beton atya


2017. március 30.

 

A Mindszenty Társaság Balás Béla püspök úrnak több mint fél évszázados, áldozatos lelkipásztori és iskolateremtő tevékenységéért Mindszenty Emlékérmet adományoz. Lezsák Sándor az Országgyűlés alelnöke, a Mindszenty Társaság ügyvezető elnöke beszéde elhangzott 2017. március 29-én a Parlamentben, a Mindszenty Társaság díjátadó ünnepségén.

Püspök atya minden egyes elismerése, kitüntetése átvételekor hangsúlyozza, hogy munkája sikeréhez mindig hozzájárultak azok a „háttéremberek” – jelesül segédlelkészek, szerzetesnővérek, gyóntatók, lelki-vezetők, a Karitász önkéntesei, szülők, az egyháztanácsok tagjai – akik folyamatosan segítették és támogatták a tevékenységét. Aranymiséjén a sok megpróbáltatás ellenére is elégedetten összegezte életútját: „Ez az ötven év azzal telt, hogy mindkét kezével védett az Úr. Egyikkel tartott, a másikkal pofozgatott…”

Nézzük, hogyan védelmezte és miképpen pofozgatta az Úr Béla atyát az elmúlt 76 esztendőben.

Nehéz volt az életútja mind a családját ért megpróbáltatások miatt, mind a keresztény egyházakat üldöző kommunista rendszer miatt. Hétévesen elvesztette az édesanyját, így húgával együtt félárvaként nevelkedett. Budapest külterületén, Kelenföldön nőtt fel. Játszótársai szegény sorú gyermekek voltak. A kelenföldi tanító – a tanügyi utasításnak megfelelően – inkább mesélt Sztálin elvtárs emberiséget megmentő tetteiről, vagy próbálta megrajzoltatni a gyermekekkel az Auróra cirkálót és a vörös csillagot. Édesapja esti intelmei értették meg vele, hogy nem feltétlenül annak van igaza, akié a hatalom. Egész életre szólóan átélte egy keresztény közösség nevelő, oktató, és karitatív gondoskodását, amikor még gyermekként csatlakozott a Regnum Marianum mozgalomhoz. Az ott szerzett tudásával bejutott a piarista gimnáziumba, és ott is érettségizett 1959-ben. Még ebben az évben felvették az esztergomi Érseki Hittudományi Főiskolára. Mivel a Regnum Marianum közösségben a későbbiekben is tevékenyen részt vett, hatósági parancsra harmadévben több tanulótársával együtt elbocsátották a főiskoláról.

A főiskoláról történő kizárása után másfél évig mezőgazdasági munkásként permetezett, majd takarított, míg nagy nehézségek árán visszakerült a szemináriumba, 1965. június 20-án szentelték pappá. A Kádár-korszak titkosszolgálata tudomásul vette Béla atya pappá szentelését, de meg akarta akadályozni, hogy szolgálati helyén közösséget teremtsen. A közösségteremtő munkához idő kell, amit nem adtak meg neki. Volt olyan hét év a papi működésében, hogy évente újabb és újabb helyen kellett ellátnia papi szolgálatát. A Regnum Marianum volt tagjait kiemelten figyelték a titkosszolgálatok – volt olyan időszak, amikor húsz különböző ügynök figyelte Béla atyát és írt róla jelentéseket. Ilyen vészterhes években is Béla atya mindig következetesen törődött a fiatalok hitoktatásával és nevelésével. Velük sportolt – így mint eredményesen szerelő balhátvéd kapta meg futballista társaitól a „Beton atya” ragadványnevet. Gyakran kirándult a fiatalokkal. A titkosszolgák éberségének kijátszása érdekében nem egy nagy csoportban indultak útnak, hanem különböző helyekről elindulva egyenként, vagy csak néhányadmagukkal érték el a távoli találkozópontot, ahol előadásokat hallgattak, és közös lelkigyakorlatot tartottak. A fiatal lelkek megnyerése érdekében plébániáján meghonosította a gitáros misét, majd gitáros ifjúsági táborokat is szervezett.

Rendszeresen tartott ifjúsági lelkigyakorlatokat. A hetvenes évektől a nagymarosi katolikus ifjúsági találkozók egyik szervezője és vezetője volt. Nemcsak szűkebb körben vállalta az előadói szerepet, hanem fokozatosan elfogadtatta a hatóságokkal a nagyobb létszámú katolikus közönségek előtti szerepléseit is. Képes volt beleélni magát a fiatalok gondolatvilágába, és reményt adni nekik. A hazai, korlátozottan megengedett katolikus körmenetek vagy gyűlések ismeretében számára döbbenetes élmény volt II. János Pál pápa 1987. évi lengyelországi látogatása. „Varsóban fényképeztünk, és magnóra vettük azt a hihetetlennek tetsző, mégis valóságos, bátor tömegtüntetést. Ameddig a szem ellátott, mindenütt, a házak, a fák tetején is feszületek nyúltak az égbe, több százezer ember várta a Szentatyát.” Még a viszonylag szabadnak hitt 1988–1989-es években sem enyhült a titkosszolgálatok megfigyelése. Püspök úr visszaemlékezése szerint: „Még 1989 nyarán is jelentettek rólunk, és figyelték minden mozgásunkat, így főleg a fiatalsággal való foglalkozásainkat. A Fekete Doboz nevű forgatócsoport akkoriban készült riportfilmje egy bedarálásra előkészített hatalmas iratköteget mutatott be, amelynek a tetején éppen a Gyulay Endre püspök úrhoz intézett táviratom volt látható. Ennyire figyelt minket a hatalom az utolsó pillanatig!”

Balás Béla püspök belülről látta a Római Katolikus Egyház mindennapjait, gondjait, problémáit, reformjait

és sikereit. Tapasztalatait, javaslatait könyvekben jelentette meg, tanításai ma is érvényesek. Mint a Kádár-korszak csaknem harminc éven keresztül megfigyelt papja vállalt szerepet a 2013-ban készült, az egyházak titkosszolgálati megfigyeléséről szóló, A tartótiszt című, hatvanhárom perces dokumentumfilmben.

Beton atya kiváló gyakorlati szervező is volt. A rendszerváltozás lehetőségeit kihasználva bajóti plébánosként rövid idő alatt sikerrel felújíttatta a már nagyon leromlott állagú bajóti templomot. Ismert személyisége is szerepet játszhatott abban, hogy Bajót lakói az országban elsőként vehették át a millenneumi zászlót 2000 első napjaiban.

II. János Pál pápa 1992. augusztus 10-én nevezte ki Fara di Maggiore címzetes püspökévé és veszprémi segédpüspökké. Püspökké szentelték Esztergomban, 1992. október 17-én. Püspöki jelmondata: „Számomra az Élet Krisztus.” Veszprémi segédpüspökként működött 1992–1993-ban, 1992. december 10-én a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia az Országos Ifjúsági Lelkipásztori Bizottság elnökévé választotta. II. János Pál pápa 1993. május 30-án a Hungarorum Gens kezdetű apostoli konstitúciójával alapította a Kaposvári Egyházmegyét a Veszprémi Egyházmegye Balatontól délre eső területeiből, és ezzel együtt Veszprémet érseki rangra emelte. Ebből az alkalomból a pápa az újonnan megszervezett Kaposvári Egyházmegye megyés püspökévé nevezte ki. Az új püspökség területét 157 plébániára osztották fel. Mindszenty bíboros urunk szellemiségével élő egyházat, közösségeket szervezett.

Fiatalon szerzett ragadványneve, a „Beton atya” mindmáig fennmaradt, megváltozott jelentéstartalommal. Ma már nem a futballpályán tanúsított ügyes balhátvédi szerepére gondolnak, hanem rendíthetetlen hitére, kitartására, és elvhűségére. Véleménye szerint az Egyháznak mindig határozottan tennie kell a vallási türelem és a hit gyakorlásának a védelmében, és ezt a tevékenységét csak rosszindulattal lehet azonosítani a pártpolitizálással. Őt is támadták ezzel a hamis váddal, amikor szerepet vállalt – épp a keresztény közösségek érdekében – az Alaptörvény megszövegezésében, vagy amikor Orbán Viktor miniszterelnök-jelöltnek 2006-ban egy püspöki pásztorbot hasonmását nyújtotta át – „mint munkaeszközt, mint a betlehemi pásztoroknak a botját” –, kifejezve azt a meggyőződését, hogy benne látja a hívő emberek világi védnökét.

Az egyházi iskolák elleni durva támadások folytatódásától tartva, illetve a közmédiában tapasztalt egyházi

műsoridő csökkentésének megfékezése érdekében 2007 májusában ő is aláírta a „Márciusi Chartát”, amit mintegy száz értelmiségi indítványozott a szellemi és morális hanyatlás megfékezése érdekében.

Aláírásával tiltakozott az akkori kormány lopakodó falurombolása miatt is. Ahogyan erről vallott: „Gyakorlatilag mifelénk megszűnt a magyar falu. Elment a postás, elment a bakter, a boltos és az orvos, el az érettségiző és el a tanítója. Feladta a vállalkozó, de megmaradt a templom beázó tetejével és az elárvult parókia. A legtöbb művelődési házat bezárták, és szenvednek a könyvtárak is.” Szignója miatt többen bírálták Balás Bélát, bár ő egyértelműen jelezte, hogy az itthoni erkölcsi romlásnak nem csupán a szocialista pártállami múlt az oka, hanem ebben részes az európai és észak-amerikai szekularizáció is. Amikor 2002-ben arról kérdezték, hogy mit tenne, ha amerikai elnök lenne? – azt írta: „Kommandósaimat átdobnám Hollywoodba, hogy megsemmisítsék a filmgyárak raktárkészleteit, mert onnan, Nyugatról rongálják a kultúrvilágot. Az akcióhősöket és pornósztárokat besoroznám, és átvezényelném a csendes-óceáni hadi­hajókra, amelyek ezentúl kötelesek halászni az éhező afrikaiak javára.”

A plébániák többségében a hittanórán tanulók térképen követhetik nyomon Szent Pál utazásait vagy a Szent Család vándorlását. Bizony, ez a térkép mutatja, hogy a mohamedán hódítás szinte megfelezte a középkori keresztény világot. Szent Miklós püspök székhelye Myra, Kis-Ázsiában, ma keresztény lakosok nélküli romhalmaz; a korabeli keresztény hívők ezrei által csodált tudós, Szent Ágoston püspök székhelyén – a mai Algéria területén – legfeljebb hírből ismerik a keresztényeket; az Egyiptom, Szíria vagy Irak területén megmaradt keresztény közösségeket naponta zaklatják és üldözik. Az Európai Unió vezetése ebből a vallási türelmet nem ismerő, keresztényeket gyűlölő, mohamedán világból milliók befogadását követeli meg, nem törődve a keresztény Európára ebből fakadó veszélyekkel. Püspök úr egy pamfletben írta le egy európai mohamedán kalifátusban elképzelt jövőt, a kölni dóm ünnepélyes felrobbantását, vagy a keresztény kulturális értékek begyűjtését és a moszlim cenzúrát. Nem lehet eltúlzottnak nevezni a figyelmeztető írását, hiszen több mohamedán ország létező mindennapjaiból idéz.

Püspök úr tetteit eddig is méltányolta mind a magyar állam, mind a hazai közélet, 2011-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti­keresztjével, 2016-ban a Magyar Érdemrend középkeresztjével tüntették ki. A szociális és családügyi területen végzett kimagasló munkáját 2015-ben az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szent Kristóf-díjjal jutalmazta. Kaposváron díszpolgárrá választották. Az egyházban elért eredményeit 2016-ban a Parma Fidei, azaz a Hit Pajzsa díjjal ismerték el.

A díj átnyújtásakor Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek hangsúlyozta: „Balás Béla élete azt példázza, hogy a hit továbbadása olyannyira fontos feladat, hogy érdekében minden kellemtelenségen, megpróbáltatáson át lehet és át is kell lépni.” A piarista diákszövetség 1993-ban Teleki Pál-díjjal tüntette ki.

Ma itt a Parlamentben Mindszenty Emlékéremmel gazdagodik Beton atya példázatos hitéleti és közéleti elismerése. A Mindszenty Társaság nevében azzal a jó reménnyel adom át a díjat, hogy Beton atya a jövőben is védelmezzen bennünket hitével és erkölcsi szigorával, és ha kell, pofozgasson is, mert mindkettőre nagy szükségünk van ebben a keresztény hitünket fenyegető, züllesztő gondolatokkal zaklató Európában, földi világban.

 

Lezsák Sándor

 

Magyar Hírlap


Vissza

 
Hír


mindszenty
imalanc
pantheon
tarsasag
emlekerem
osztondij
tamogatas
kapcsolat
elerhetoseg
 
 

Ma 2017. szeptember 24. vasárnap, Gellért és Mercédesz napja van.

hir
kep
hang
film
dokumentum
gondolat
emlekhely
szemle
archivum
 
 

Legutóbbi frissítés:
2016.12.12. Gondolat
Mindszenty öröknaptár
<<  Szeptember  >>
 H  K  Sz  Cs  P  Sz  V 
      1  2  3
  4  5  6  7  8  910
11121314151617
18192021222324
252627282930 

Mindszenty József bíboros, herceprímás, esztergomi érsek címere